Mi magyarok szeretjük azt hinni, hogy víznagyhatalom vagyunk, ez azonban csak részben igaz. Megmutatjuk, miért vagyunk mégis sebezhetőek, és melyek a vízben leggazdagabb országok.

A víz ma az egyik – ha nem a – legértékesebb természetes erőforrás. A szakértők szerint a közeljövő legkomolyabb háborúinak tétje már nem az olaj vagy más energiahordozók, hanem a friss vízkészlet feletti hatalom megszerzések lesz. Sőt, egyesek szerint már számos napjainkban is zajló konfliktus hátterében is ez áll.

Magyarország vízkészletei nemzetközi viszonylatban jelentősek, a kontinens egyik legmagasabb értékével bírunk: egy főre 12 ezer köbméter víz jut évente. Vízkészleteink azonban sebezhetőek, részben mondhatni nem a sajátjaink. A felszíni víz 95 százaléka külföldi forrásból érkezik, s végül az országot több hagyja el, mint amennyi bejön – a folyókra tehát nem igazán tekinthetünk valódi bőséges forrásként.

Persze tekintélyes felszín alatti készletekkel is bírunk: az éves becsült kapacitás 2410 millió köbméter.

Ki szegény, ki gazdag?

A megújuló vízforrások szerinti rangsorolásban azonban hazánk csak 69. a világ országai között a becsült 104 köbkilométerrel. E tekintetben igazi nagyhatalomnak számítnak Brazília, az Egyesült Államok, Kanada, Kína. A lista második helyén meglepő módon Nepál áll, az Európai Unió pedig a maga 2057 köbméternyi megújuló vízforrásával csak a hetedik.

A vízben legszegényebb országok jellemzően afrikai vagy közel-keleti nemzetek. Itt találhatjuk Izraelt, Jordániát, Líbiát, a Gázai övezetet és Kuvaitot, egyebek mellett.

Magyarországnak összességében egyáltalán nem kell aggódni: helyzetünk valóban az egyik legjobb Európában, és világviszonylatban is a vízben gazdag országok közé számítunk inkább. Ezért hálásak lehetünk a honfoglalóknak, hiszen a Kárpát-medencében remek vízforrásokkal bíró területet találtak a honnak – ugyanakkor a víz mind értékesebbé válásával nem árt arra is figyelnünk, hogy megbecsüljük erőforrásainkat, és bölcsen aknázzuk ki azokat.