Egy néhány évvel ezelőtti kutatás fényt derített arra, hogy a legtöbb palackozott víz Európában az olaszoknál fogy – de még nagyobb nemzetközi léptékben mérve is csak Mexikó előzi meg őket. Pedig a legtöbben indokolatlanul fogyasztanak ilyen sokat.

Nem arról van persze szó, hogy túlságosan sok vizet innának – a megfelelő hidratáció rendkívül fontos a mindennapokban, és nem kell úgy elképzelni, hogy az olaszok nagy részét a vízmérgezés fenyegetné.

Arról van inkább szó, hogy nem éppen a palackozott víz a legjobb választás számukra.

Tudjuk, hogy az ásványvizes palackok már önmagukban is környezetszennyezőek – hiszen műanyagból készültek, és még a leghatékonyabb újrahasznosítással dolgozó rendszerekben is elképesztő mennyiség kerül végül a természetbe. Előállításuk emellett szintén jelentős lábnyomot hagy – a becslések szerint 9 ezer köbméternyi szén-dioxid kibocsájtását spórolhatnák meg csak az olaszok azzal, ha inkább a csapvizet választanák.

Olaszországban egyébként átlagosan évente 47 liternyi palackozott víz fogy el fejenként – ami azért nem tűnik olyan rettentő mennyiségnek. Nagy részét ennek ugyanakkor azért isszák, mert úgy gondolják, hogy egészségesebb, mint a csapvíz.

Írtunk már róla, hogy az ásványvizek, ballonos vizek sok olyan anyagot tartalmaznak (kalciumot, nátriumot és így tovább), amelyek valóban fontosak a szervezet számára. Ugyanakkor a gyakori félelem, hogy a csapvíz egészségtelen volna, a legtöbbeknél megalapozatlan.

A legtöbb európai településen (persze kivételek mindenhol akadnak) a csapból inni tökéletesen egészséges, ha nem is jutunk hozzá a vízből számos jótékony hatású anyaghoz, amelyek megtalálhatóak a megvásárolható vizekben.

Ha mindenképpen dúsított folyadékot innánk, a ballonos víz sokkal költségtakarékosabb és környezetbarát megoldás, míg a palackozott víz akkor jöhet inkább jól, ha hosszabb útra indulunk, dugóba kerülünk a kocsival vagy éppen kempingezünk.