Környezetünkben viszonylag nagyszámú vízforrás érhető el a számunkra, és bár édesvíz-készleteink globálisan egyre szűkösebbek és értékesebbek, hazánkban még mindig van lehetőségünk válogatni. Fontos azonban, hogy ezt bölcsen tegyük.

Minden víz iható?

A természetben számos olyan vízforrást találunk, amelyekből probléma nélkül fogyaszthatunk, rehidratálhatjuk magunkat – még több olyat azonban, amelyek veszélyesek lehetnek az egészségünkre.

Kémiai értelemben véve tiszta víz a természetben nem fordul elő, ez azonban önmagában még nem probléma – nem is számíthatunk arra, hogy spontán desztillált víz fakad majd a talpunk alatt.

A vízben található idegen anyagokat a vízminőség vizsgálatakor a szakemberek három csoportra osztják – ezek az oldott gázok, oldott sók és szerves anyagok, illetve a lebegő szennyeződések. Az, hogy biológiai értelemben mennyire biztonságos egy-egy vízforrás, csak a kémiai vizsgálatok során derülhet ki.

Honnan jön a víz?

Vízforrásaink felszíniek és felszín alattiak lehetnek. Utóbbi csoportot nem kell túlmagyarázni: jellemzően kutat fúrunk, és már hozzá is férünk a forráshoz. A felszíni vizek közé tartoznak a források, folyók, tavak, a gleccserek vize és így tovább.

A vizek szennyeződése ma számtalan különféle módon végbemehet. A talajba szivárgó mesterséges szennyeződések, a vízbe ömlő szennyvíz az emberi tevékenység következményei, és számos vízforrást tesznek fogyaszthatatlanná. Más források eleve szennyezettek, mert a talaj például olyan anyagokat tartalmaz, amelyek a vízbe kerülve mérgező hatással vannak az emberi szervezetre. Egy kisebb forrás vagy tó szennyeződéséhez adott esetben már egy-egy elhullott állat is elegendő.

A forrásvíz egy tipikusan olyan forrás, melyről azt gondolnánk, hogy veszélytelenül fogyasztható. Sokszor jobbnak tartjuk, mint az ásványvizet, mert magas az ásványianyag-tartalma, jobb az íze és így tovább. A források azonban koránt sem mindig biztonságosak – tavaly például a sokak által nagy becsben tartott somogyi Négytestvér forrás vizében találtak a vizsgálatok során kólibaktériumot, ami forralás nélkül fogyaszthatatlanná tette azt.

A gleccserek vizét sokan már szinte csodaszerként tartják számon – persze indokolatlanul, hiszen önmagában a víz komolyabb betegségek gyógyítására aligha alkalmas. Persze, az egészségre jótékony hatással lehet, de semmiképpen sem tekinthetjük életelixírnek – hacsak nem abban az értelmében, hogy életben maradásunkhoz elengedhetetlenül szükséges maga a víz.

A gleccservíz legnagyobb előnye, hogy tiszta, emellett azonban igen drága is – mivel Magyarországon a gleccserek száma viszonylag korlátozottnak mondható, helyben nem férhetünk hozzá.

Az ásványvíz, mint olyan, nem különíthető el – a palackozott vizek között találunk rengeteg különféle származású és minőségű vizet. Közös jellemzőjük a palack, amely az ásványvizet kevésbé szerencsés választása teszi a mindennapokban, hiszen rengeteg műanyag hulladékot termelünk a fogyasztása során Emellett néhány kiemelkedően jó minőségű ásványvíz fogyasztása tényleg jó hatással lehet az egészségre. Adott esetben fogyaszthatunk akár palackozott gyógyvizet is – ezekre szigorú szabályok vonatkoznak, de találhatunk ilyet a piacon.

Tehát akkor mit ihatunk, milyen vízforrást válasszunk? A természetben szükség esetén azt, amelyikről nagy biztonsággal tudjuk, hogy nem árt meg. A mindennapokban pedig azt, amelyik nem túl drága, összetétele megfelelő, nem tartalmaz szennyeződéseket és nagy mennyiségben elérhető – ami általában a kutak mélyéről felhozott, tisztított vizet jelenti.