Időskorban a megfelelő hidratáció szerepe sokkal fontosabbá válik – a kiszáradás következményei pedig komolyabbá. Nem csak hőségriadó idején, mindig oda kell figyelni arra, hogy az idősek elegendő folyadékot vigyenek be szervezetükbe.
A dehidratáció mindenkire nézve káros – fáradtságot, bágyadtságot okoz, csökkenti a koncentráció képességet már rövidtávon is, később pedig, hosszabb időn át sokkal komolyabb gondokat okozhat. Időskorban azonban már a dezorientációnak például akár életveszélyes sérülésekkel járó esések is lehetnek a következményei, de húgyúti fertőzéseket, fogproblémákat, vesekövet, székrekedést, tüdőgondokat is maga után vonhat.
A napi folyadékigény általában nem változik időskorra, változatlanul 2-2,5 liter körül van az a folyadékmennyiség, amelyet naponta el kell fogyasztani.
Miért nagyobb veszély hát a kiszáradás?
Az öregebbek általában több gyógyszert is szednek naponta, amelyek mellékhatásként blokkolhatják a szomjúságérzetet, nehezebben veszik tehát észre, ha kiszáradnak. Emellett a gyógyszerekből a szervezetbe kerülő anyagok miatt több vizelet is képződik, amellyel ezek az anyagok távoznak, tehát több vizet veszítenek.
A hidratáltságot befolyásolhatja az is, hogy sokan, akik akadályoztatva vannak a mozgásban, kevesebbet isznak, hogy kevesebbet is kelljen WC-re járniuk, s a rossz memória is szerepet játszhat abban, hogy elfeledkeznek az ivásról.
Mit tehetünk ez ellen?
A legtöbbet a családtagok tehetnek azért, hogy idősebb rokonaik elegendő vizet fogyasszanak. Ehhez szükség lehet arra is, hogy különleges étrendet határozzanak meg, hogy úgy fogyasszák el a szükséges mennyiségű folyadékot, hogy az nem okoz számukra kellemetlenséget.
A problémára egyébként nemzetközi szervezetek is igyekeznek felhívni a figyelmet – a márciusi nemzetközi Táplálkozás és Hidratáció Héten például minden évben sok szó esik róla, s a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és partnerük, az Európai Hidratációs Intézete is edukációval igyekszik tenni a veszélyeztetettek életminőségének javításáért.
